Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felelősség

Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Aki felelősen gondolkodik, csak olyan állatot választ maga mellé, amelynek meg tudja teremteni a megfelelő életfeltételeket. Legyünk tehát tudatában annak, hogy egy életre választunk. Az ő életére. Exupéry Rókájának szavaival: felelősek vagyunk azért, akit megszelídítettünk.

Állattal együtt élni jó, tanulságos, sok örömöt és élményt jelent. E kapcsolatban a felelősség nagy szerepet kap, hiszen már a tervezgetés időszakában, az állat beszerzése előtt felelős döntést kell hoznunk, hogy bár vágyunk egy kedvencre, de megvannak-e a lehetőségeink és képességeink, hogy biztosítsunk számára mindent, amire szüksége lesz.
Meg kell vizsgálnunk a kérdést, miért is szeretnénk állatot tartani. A gyerekek kiskamaszkorig-kamaszkorig nem tudják egyedül ellátni kedvencüket, így a feladatok egy része a szülőkre hárul. Tehát csak akkor kell az állattartás mellett dönteni, ha ez a szülők vágya is. Fontos figyelni arra is, hogy a családból senki se féljen az állattól, vagy ne legyenek egészségügyi korlátok (allergia, asztma, stb.).

Minden állatnak szüksége van megfelelő lakhelyre (fekhely, kosár, akvárium, kalitka, terrárium, stb.), az igényeit kielégítő, jó minőségű táplálékra, egészségügyi ellátásra, és természetesen szeretetre, törődésre, gondoskodásra. Azonban a különféle állatfajták eltérő igényűek, így a választást befolyásolják lehetőségeink. Egy vadászgörény folyamatos törődést igényel, naponta legalább három óra játékot, nevelést, gondoskodást, ez nagyobb kötöttséget jelent a gazdának például a nyaralás megtervezésekor is. Cserébe viszont igen intenzív kapcsolatot, hűséget, szeretetet, odaadást kap kedvencétől, igazi társává válhat, akivel rengeteg közös élményt élhet át. Más fajok beérhetik kevesebb törődéssel is (halak, teknősök), így elfoglalt vagy kiskorú gazdik társává válhatnak.
Ha eldöntöttük, hogy milyen állatot fogadunk otthonunkba, tájékozódnunk kell az adott fajta igényeiről, szükségleteiről, szokásairól. Ebben segítségünkre lehetnek szakkönyvek, a tenyésztő, az állatorvos, az egyesületek, ismerős gazdik. Fontos, hogy felkészülten fogadhassuk leendő kedvencünket. A tenyésztő segíthet kiválasztani a megfelelő kölyköt az alomból.
Saját fekhelyre, kuckóra van szüksége a vadászgörénynek, és lehetővé kell tennünk számára, hogy nyugalmat lelhessen, ha ide visszavonul. Minden görénynek joga van egy alvóládához!

A megfelelő mozgáslehetőséget is biztosítanunk kell kedvencünk számára, tehát, a szükségletek elvégzéséhez szükséges időn felül, legyen módja a szabad játékra, futkározásra mind a gazdival, mind a fajtatársakkal. A felelősségteljes gazda a vadászgörény megóvása érdekében pórázon sétáltatja vadászgörényét. Egy jólnevelt és jól szocializált vadászgörénnyel tett séta nem okoz kellemetlenséget senkinek.
Vadászgörényünk ketrece legyen elég nagy ahhoz, hogy az állat kényelmesen mozoghasson benne (egyedenként legalább fél négyzetméter), és minden nap ki kell engednünk, hogy szabadon mozoghasson.

A táplálék minőségét és mennyiségét úgy kell megválasztanunk, hogy kielégítse az állat szükségleteit, és ne legyen káros hatása. Az embereknek szánt ínyencségek (például a csoki, ananász, stb) megbetegíthetik kedvenceinket. Az elhízás megelőzése is a gazda feladata.

Az egészség megőrzését az állatorvosnál tett rendszeres látogatásokkal biztosíthatjuk, a kötelező és az ajánlott oltások sokféle betegségtől védhetik meg kedvencünket, ugyanúgy, mint a külső és belső paraziták elleni kezelések. A rendszeres szűrővizsgálatok során már a kis eltérésekre is fény derülhet, az állatorvos tanácsot ad, hogyan előzhetjük meg a betegség kialakulását. A betegségek gyógyítása hosszadalmas és költséges lehet, erre mindenképpen számítanunk kell már az állat beszerzése előtt.
Az állatorvosi ellátáshoz tartozó feladatunk a "családtervezés", a nem kívánt szaporulat megelőzése. Ha nem kívánunk felelősségteljes, képzett, szakértő tenyésztőkké válni, mindenképpen gondoskodnunk kell a fogamzásgátlás megfelelő módjáról.

A gazda felelős állatáért annak teljes élettartama alatt. Gondoskodnia kell kedvencéről akkor is, ha életkörülményei megváltoznak. A magukra hagyott, boldogtalan kóbor állatok felelőtlen emberek miatt kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.
A felelősség egyfelől arra vonatkozik, hogy kedvencünk jóllétéről gondoskodjunk, hogy tartalmas és boldog életet élhessen, másfelől arra is, hogy állatunk ne okozzon kellemetlenséget sem embertársainknak, sem más állatoknak. Az oltásokkal és parazitaellenes kezelésekkel nemcsak saját állatunkat védjük, hanem másokat is, hiszen ha egészséges, nem fertőz meg sem embert, sem más állatot.

 

Szeretet

Végy egy kiskutyát, s pénzeden megvásároltad a rendíthetetlen szeretetet, mondta Rudyard Kipling. Ez a szeretet azonban legyen kölcsönös: nyújtsunk legalább ugyanannyit belőle kedvencünknek, mint amennyit tőle elvárunk és kapunk. Sohase töltsük ki mérgünket, rosszkedvünket rajta, nem tehet semmiről, nem is érti, hogy miért viselkedünk így. Az állatokat számos országban gyógyításra is használják. Beteg gyerekeket, idős otthonba élő felnőtteket látogatnak velük, hogy segítsenek nekik, és jókedvre derítsék őket.

A technika korában, a városok zajától, a sok piszoktól és bűztől menekülve egyre jobban vágyakozunk a természet után. Az elvesztett természet egy - egy darabkáját jelképezik, adják vissza nekünk az állatok.

Az állatbarátok és az állatvédők gyakran képviselik azt az álláspontot, amely szerint az állatok jobbak az embernél, és azért fordulnak szeretettel az állat felé, mert az emberekben csalódtak. Pedig az igazán szép és léleknemesítő állatszeretet az összes élőlény általános szeretetéből fakad, és ennek az általános szeretetnek fontos része az emberszeretet is. Érdemes szívünkbe vésni J. V. Widmann gondolatát: "Szeretek mindent, ami csak él". (Widmann: A Szent meg az állatok)

Az ember és az állatok szeretete megindítóan szépen kapcsolódik össze, amikor beteg, sérült, elesett emberek megsegítésére vesszük igénybe állatainkat. Testi és lelki betegségben egyaránt enyhülést, a fájdalom, a magány, az elszigeteltség, a kiszolgáltatottság oldódását hozza egy-egy kedves állat, amely szeretettel fordul a beteg felé.

Állat- és emberlélektani szempontból is érdekes és tanulságos dolog a gazda és vadászgörény összehangolódásának tanulmányozása. Fontos jelzés már a vadászgörény kiválasztása is (miért éppen azt a bizonyos fajtát választja az illető), de igazából a kapcsolat későbbi fejlődése és kiteljesedése alakítja ki a hasonlóságokat vadászgörény és gazdája viselkedésében, sőt, nemritkán még a megjelenésében is. Ez az egymásra hangolódás szeretetteljes kapcsolatban jöhet csak létre. Előfeltétele, de egyben következménye is ennek, hogy a vadászgörény és az ember egyformán elégedettek legyenek egymással.

A vadászgörény képes eltérni az ösztönös, merev viselkedési formáktól és az érzelemnyilvánításban "szabadon kitalált" (K. Lorenz) módokon kifejezni érzelmeit. És ezeket a kifejezési módokat kizárólag az emberrel szemben alkalmazza, görénytársaival szemben ragaszkodik az öröklött viselkedési mintákhoz.
Mindez segítségére van a gazdának abban, hogy vadászgörényét, mindkettőjük örömére, tanítani, nevelni tudja.

A vadászgörény tanítása

A tanítás fontos elemei a jutalom és a büntetés. Jótékony hatással bír, ha amikor csak lehet, igyekszünk a "büntetendő cselekményt" megelőzni, és a helyes cselekvést jutalmazni (pl. szobatisztaságra neveléskor).

Ha elkerülhetetlen a büntetés, az kövesse lehetőség szerint minél gyorsabban a "bűntettet". Akár percekkel később is, a vadászgörény már nem tudja, hogy miért kapja a büntetést. Fontos a következetesség, a türelem, a tapintat.

A fenyítés mértékének megítéléséhez fontos figyelembe venni a vadászgörény egyéniségét, érzékenységét. Bizonyos fajtáknál a testi és a lelki érzékenység egybeesik, másoknál egyik vagy másik kifejezettebb. Nem szabad meggondolatlan fegyelmezéssel és büntetéssel elvenni a vadászgörény életörömét, önbizalmát! Ha gazda és a vadászgörény között szeretetteljes kapcsolat van, ez nem következhet be.

A tanításban, nevelésben is a legfontosabb tehát: a SZERETET.

Táplálás

"Táplálékod az orvosságod"- mondta Hippokrátesz, az ókor leghíresebb orvosa. Valóban így van: egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű, kiegyensúlyozott táplálék. Gondoljunk csak arra, hogy milyen rosszul érezzük magunkat, ha éhesek vagy szomjasak vagyunk, és nem jutunk ételhez, italhoz. Tartsuk tehát be kedvenceinknél is a táplálási szabályokat és követelményeket. Mindig azonos időben, a fajtájuknak legmegfelelőbb eledelt adjuk nekik. A legkevesebb etetési hibát akkor követjük el, ha a igényeik szerint összeállított, megfelelő minőségű eledelt kínálunk házi kedvenceinknek. Vizes táluk sem száradhat ki, a szomjúságtól az állat ugyanúgy szenved, mint gazdája.

A vadászgörény él, lélegzik, fut, ugrál, pattog, makog - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. A vadászgörényszervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-40°C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. A fölösleges energiabevitel azonban zsírrá alakul át és elraktározódik.

Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez vadászgörényünkre éppúgy érvényes, mint ránk, emberekre. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy vadászgörényünk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen.
Létfenntartó energiaszükséglet

Létfenntartó energiaszükséglet

Vadászgörény esetében: 200-300 kcal/nap. Ez az igény vemhesség alatt nő, kölyökkorban 5 hetes korig, illetve a szoptatás alatt többszörös.
A fehérje semmi mással nem pótolható!

Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a vadászgörény aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz. Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökgörényünk, a vemhes és szoptató nőstények, valamint a munkagörények fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett vadászgörényeké! A vadászgörények fehérjeigénye kiemelkedően magas: 35-40%. A vadászgörény tápjában megfelelő arányban kell lenniük a jó minőségű, magas biológiai értékű fehérjéknek. A vadászgörény kizárólag húsevő!

A zsír, mint jellegzetes energiaforrás

Egy ideig azt hitték, hogy a ragadozók táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden görénytáplálék, amely kevesebb, mint 9% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a vadászgörénynél. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkagörénynek több zsírra van szüksége, mint a szobagörénynek, amelyek ha túl sok zsírt kap, ugyanúgy elhízik, mint a sok szénhidráttól. A fiatal vadászgörényeknek szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá.

Szénhidrátok

A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és elraktározódik (elhízás). A vadászgörény emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot nem igazán tudja hasznosítani, ezért célszerű a növényi eredetű táplálékot etetés előtt megfőzni (vagy egyáltalán nem adni növényi eredetű táplálékot). Ide tartoznak a emészthetetlen ballasztanyagok is (rostanyagok), amelyek egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, így segítik az emésztést.

Vitaminok: kulcs az egészséghez

Biztosítanunk kell, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Az A-vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D-vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K-vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B-vitaminok az anyagcsere-folyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges vadászgörény képes szervezetében előállítani.

Ásványi anyagok

A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett a szervezet igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni.

Egyéb különlegességek

Az aminosavak közül nélkülözhetetlen az arginin, és a taurin.

A víz nagyon fontos!

Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a vadászgörény előtt kell lennie. Nagy hőségben, illetve ha a vadászgörény száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 75-100 ml/nap/állat.
Táplálkozási szokások

Táplálkozási szokások

A vadászgörény naponta többször kis adagokat eszik, követve az évezredek alatt kialakult táplálkozási szokását. Emiatt fontos szempont a táp eltarthatósága, és az, hogy ne igényeljen hűtőtárolást, így a vadászgörény "rájárhat" a tányérjában lévő tápra.

Rossz szokások

Megszokás: nehezen vagy egyáltalán nem tud átállni új tápra, inkább nem eszik. Visszautasítás: oka lehet hirtelen táplálékváltás, takarmányallergia, vagy a rossz íz, szag.

Egyoldalú táplálás

Az egyoldalú táplálás témakörében a leggyakoribb és egyben legveszélyesebb az egyoldalú májetetés. Az esetek nagy részében nagyon rossz kórjóslatú mozgásszervi betegség alakul ki. A csak színhúson tartott vadászgörényben csontritkulás alakulhat ki, mert a vérben a kálcium-foszfor arány csökkenését a szervezet a csontokból kivont kálciummal igyekszik pótolni, struvit-húgykövesség is kialakulhat emiatt. Az Aujeszky-betegség miatt veszélyes nyers sertéshúst etetni, amely vadászgörénynél veszettséghez hasonló tünetekkel jár.

 

Mozgásigény

Senki ne vegyen magához vadászgörényt, ha nem jut ideje arra, hogy rendszeresen foglalkozzon vele. Ez mozgásigénye miatt is elengedhetetlen. A vadászgörényeknek életelemük a mozgás. Az egyes egyedek mozgásigénye eltérő, de függ az adott állat életkorától is. Általánosságban elmondható, hogy a ketrecben tartott vadászgörényeket naponta legalább három, ha elfoglaltságunk engedi, hosszabb ideig is ki kell engedni játszani. Ez a rendszeres játék nemcsak a vadászgörény számára létfontosságú, de a gazda hasznára is válik. A lakásban tartott kedvelt kisállatoknak (hörcsög, madár, hal, hüllő) is van mozgásigényük. Ezt szem előtt tartva mindig az állatok számának és méretének megfelelő méretű elhelyezést alakítsunk ki!

"Ahány ház- annyi szokás. Ahány állat - annyi tulajdonság."

 Bizonyára mindannyian ismerünk olyan vadászgörényt a környezetünkben, melyeknek egyetlen nyugodt percük sincsen. Ezekre az állatokra szoktunk "fogadásokat kötni" hogy vajon meddig bírják még a pörgést, mire elfáradnak.
Ugyanakkor azonban ott az ellenpélda is, amikor egy vadászgörény részéről már komoly erőfeszítésnek minősül, ha az érkező vendég tiszteletére megemeli a fejét.

A vadászgörényeket semmiképpen sem szabad egy sablon szerint mérni. Rendkívül fontos, hogy az egyed kiválasztásánál figyelembe vegyük a vadászgörény vérmérsékletét és mozgásigényét, és azt összhangba hozzuk saját életvitelünkkel.

Apropó lakás! "Vadászgörényt lakásban tartani állatkínzás!" - hallani gyakran ezt az alapvetően téves megállapítást. A vadászgörények szeretik a rendszerességet, és szeretnek a gazdijukkal lenni.

Ha lakásban is tartunk egy állatot, de azzal naponta három órát foglalkozunk, az valószínűleg sokkal boldogabb és teljesebb életet él, mint az a fajtársa, amelyik nagyobb, kerti kifutóban él, de abból áll a napi kapcsolata a gazdájával, hogy esténként megkapja a maga vacsoráját. Természetesen nem vonatkozik ez azokra, akik reggel 6-tól késő estig nincsenek otthon. Ilyen körülmények között valóban ne tartsunk állatot!

Egészség

Ahogy bennünket és gyermekeinket védőoltásokkal óvtak a súlyos betegségektől, ugyanúgy óvnunk kell kedvenceinket a rájuk veszélyes bajoktól. A vadászgörényeknek minden kötelező és ajánlott oltást időben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Évente legalább egyszer ellenőriztessük kedvencünk egészségét az állatorvossal. Nem szabad megfeledkezünk a rendszeres féregtelenítésről sem. Ha kedvenceink egészségét védjük, kizárjuk annak a lehetőségét is, hogy bennünket megfertőzzenek.

Szinte minden állatbarát családban előfordult már - vagy előbb utóbb megtörténik majd -, hogy egy kedves kis kölyökkel bővül a létszám. Az ilyenkor ajánlott tennivalók szinte függetlenek attól, hogy milyen fajú a kis kedvenc (vadászgörény, kutya, macska, vagy egyéb állatfaj). Elsőként is lényeges, hogy a kölykök minél több ideig az anyjukkal legyenek és minél több anyatejhez jussanak hozzá. Ez igen fontos a kiegyensúlyozott fejlődésük szempontjából.

Miután az új "családtag" hozzánk került, célszerű megmutatni őt egy állatorvosnak is, aki egy gyors vizsgálattal megállapíthatja, hogy nincs-e kedvencünknek valamilyen kisebb-nagyobb születési rendellenessége, amit esetleg még időben orvosolni lehet.

Az állatorvos elvégezheti kedvencünk parazita mentesítését is. Itt gondolnunk kell a külső (bolha, kullancs, atkák, stb.) és belső (különböző férgek) parazitákra is. A paraziták elleni védekezés az állat egész élete során kiemelt jelentőségű, mivel ezen bántalmak nagy része az emberre is veszélyt jelenthet (zoonózis). Ezért javasolható, hogy például a féregirtó szereket ne csak az évenkénti emlékeztető oltások alkalmával használjuk, hanem célszerű ilyen irányú kezelésben gyakrabban részesíteni kedvenceinket.

Még az első vizsgálat során érdemes konzultálni az állatorvossal az általa javasolt oltási programról, mellyel a kölykök ellenálló képességét alakíthatjuk ki bizonyos fertőző betegségekkel szemben. Ezekről a fertőző betegségekről azt kell tudni, hogy az újszülött állatok a születésüket követően néhány hétig-hónapig védettek az anyai ellenanyagoknak köszönhetően. Azonban amint ezek az anyagok kiürülnek a szervezetükből, úgy fogékonnyá válnak a betegségek iránt.

A megbetegedést úgy lehet megelőzni, hogy vakcinázzuk állatainkat. A vakcinák olyan legyengített, vagy elölt kórokozókat tartalmaznak, melyek a betegséget nem tudják előidézni, de a szervezetet védekezésre és hatékony ellenanyagok előállítására ösztönzik.
A vakcinák védelmet adhatnak egy, vagy több kórokozó ellen is. A védelem hatékonysága javítható azzal, ha a vakcinázásokat megfelelő időközzel megismételjük. Ez egyrészt kölyökkorban két-három ismétlést jelent, majd az idősebb állatoknál évente egyszer emlékeztető oltás formájában történhet.

Vadászgörények vonatkozásában nincs kötelezően előírt oltás, de a gyakrabban előforduló vírusos betegségek ellen tanácsos őket is beoltani. Azokat a vadászgörényeket, melyek nem kizárólag a lakásban élik le életüket javasolt veszettség ellen is vakcinázni. Természetesen mikor kedvencünk már felcseperedett, akkor is érdemes rendszeresen felkeresni állatorvosunkat. Nemcsak az évenkénti kötelező - és nem kötelező - oltások beadása céljából, hanem mert ilyenkor lehetőségünk adódik az esetleg felmerülő kérdéseket is feltenni, tanácsot kérni.

Egyébként pedig mindenkit arra bíztatunk, hogy ha bármilyen tünetet, rendellenességet észlel állatán, akkor forduljon bizalommal az állatorvosához, hogy mielőbb fény derüljön a gond okára és elkezdhessék a hatékony gyógykezelést.

Utódok

Nemcsak kedvencünkért, de születendő utódaiért is felelősek vagyunk. Ezért csak akkor fedeztessük a nőstény vadászgörényt, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy a születendő kölyköknek ugyanolyan felelős gazdát tudunk találni, mint amilyenek mi vagyunk. Ha pedig hím vadászgörényünk van, ne engedjük felügyelet nélkül társaságba, hiszen akadhat a helyszínen tüzelő nőstény vadászgörény. Mivel a túltüzelés egészségre ártalmas is lehet, ezért a legjobb megoldás, ha ivartalaníttatjuk őket.

Ha eldöntöttük, hogy milyen célra, milyen színű, nemű, vadászgörényt szeretnénk és annak elhelyezéséről is gondoskodtunk, jön a következő lépés, a vásárlás. Ha befogadott vadászgörény mellett döntöttünk, forduljunk állatvédőkhöz vagy keressünk fel egy menhelyet. Csakis egészséges, oltott, lehetőleg féregtelenített vadászgörényt vegyünk magunkhoz. Fiatal kölyköt jónevű, megbízható tenyészetből válasszunk, ha keveset tudunk a tenyésztőről, vigyünk magunkkal valakit, aki tapasztalt ezen a téren.

Szocializáció

A tenyésztőnek a vadászgörény jövője szempontjából sorsdöntő nevelési feladatai vannak, amelyek a kölyök jellemének kialakítása, helyes felnevelése szempontjából fontosak. A kölyök születése után megkezdődik az első kritikus időszak, amely a 21.napig tart. Ebben az időszakban a kölyköknek a külvilággal alig van kapcsolata. Amire szükségük van, azt anyjuktól megkapják. A tenyésztő figyelme ilyenkor az anyagörényre irányul, elengedhetetlen az optimális tejtermeléshez szükséges szakszerű táplálás.

A második fejlődési szakasz első része a 22-28. napos kor. Ilyenkor a kölyök már saját lábán is tud mozogni. A második fejlődési szakasz második része a 29-49. napig tart. Ekkor nyílik ki a szemük, és kezdenek el hallani. Amit ezekben a hetekben megtanulnak vagy megtapasztalnak egész életükben megtartják. Ebben a szakaszban a kölyköket okvetlenül tanítani kell. Ekkor kezdődik meg a szocializálódás az alomtestvérekkel, ilyenkor dől el az is, hogy a későbbiekben milyen magatartást tanúsítanak más vadászgörényekkel szemben. Az 5.héttől kezdődik az emberekkel való megbarátkozás folyamata. Korábban nagyon gyenge szálak fűzik egymáshoz, s a kölykök számára ezek egyáltalán nem tartósak. De ha az ember és a görénykölyök között szoros a kapcsolat ebben az időszakban, a vadászgörényben örökre rögzül ez a görény-ember kötelék. S ha egyszer bevésődött, igazából sohasem szakad el. Ezen kapcsolat kialakításában és megerősítésében van döntő szerepe a tenyésztőnek.

A harmadik kritikus szakasz a 8-12.hétig tart. Óriási stresszhatás a kölyök számára, amikor egy napon hirtelen megválik anyjától és alomtársaitól, a megszokott környezetétől. Ilyenkor kerülnek új gazdihoz a kisgörények. A negyedik kritikus szakasz a 12-16.hétig tart. Ez az utolsó időszak arra, hogy az esetleg elmulasztott szocializálódási hiányokat intenzív és célszerű foglalkozásokkal némileg pótoljuk, bár a végeredmény nem lesz tökéletes.

Táplálás

A görénykölyök etetése általában három hetes kor után kezdődik. Az elválasztás természetes úton kezdődik meg, amikor a kölykök elérik a 3-4.hetes életkort. Ekkor már szívesen elfogadnak lágy, nedves, ezért könnyen rágható táplálékot. Az alomtestvéreket együtt kell etetni, számuktól függően 1 vagy 2 tálcáról, a kölykök közötti marakodás elkerülése érdekében. A legtöbb alom 6 hetes korára teljes mértékben leválasztható és átállítható szilárd eledelre. A kisgörényeknek olyan könnyen emészthető eledelre van szükségük, amelyből a lehető legtöbb tápanyagot tudják felhasználni. 4 hetes korban nyolcszor kell etetni a görénykölyköket (folyamatosan legyen elérhető táplálék a számukra), 6 hetes kortól 3 hónapos korig ötször, 3 hónapos kortól 8 hónapos korig legalább háromszor, 8 hónapos kortól pedig áttérhetünk a napi kétszeri etetésre. Az etetések gyakorisága és az eledel mennyisége nagymértékben függ a vadászgörénytől, és a testtömegétől. Mivel a vadászgörény bélrendszere négy óra alatt ürül, nap közben is legyen elérhető számára valami rágcsálnivaló, pl. száraztáp. A táplálékváltás mindig fokozatosan történik, javasolt az 1-2 hetes átállási idő.

Nevelés

A kölyök nevelését el kell kezdeni, amint új otthonába került - amíg fiatal, lelkesen tanul és még nincsenek rossz szokásai. Két nélkülözhetetlen szó, amit meg kell tanulnia - az első a neve, amihez természetesen örömnek kell társulnia, a második szó a "NEM" ami tiltást, nemkívánatos cselekedetet takar.

A fiatal vadászgörény gyakran vizel és székel. Minden jóízű alvás, etetés, itatás, játékos hancúrozás után elvégzi dolgát. A megszokott hely szagingere könnyebben készteti a kisgörényt dolga végzésére.

Egészség, higiénia

Amint átvesszük a kölyköt, érdemes minél hamarabb állatorvossal megvizsgáltatni.
Célszerű a látogatást összekapcsolni egy általános beszélgetéssel, aminek keretében információt kaphatunk a kisgörény etetéséről, az oltási programról, féregtelenítésről, bolhairtásról, ivartalanításról. A kisgörény ápolása közben ellenőrizzük, hogy szemei, fülei és a végbél környéke tiszta-e. Rendszeresen ellenőrizzük a karmok állapotát. Általában a kölyköknek nincs gondjuk a fogaikkal és az ínyükkel, de akár már 1 éves kortól megindulhat a lepedékképződés a fogak tövében. Ezért fontos, hogy biztosítsunk az alapos rágásra, rágcsálásra elegendő alkalmat. A vadászgörények szőrzet hosszúságától és minőségétől függően eltérő gondozást igényelnek. A szakszerű ápoláshoz kérjük a tenyésztő tanácsát.

Környezet

A felelős állattartásnak az a lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s mindez összhangban legyen környezetükkel. Ha például a görénytartók bizonyos alapvető szabályokat betartanak, akkor a vadászgörény, gazdája és családjuk sokkal jobban fogják élvezni egymás társaságát, s a szomszédokkal sem keverednek konfliktushelyzetbe. Legyünk tehát mindig tekintettel környezetünkre.

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél"
(Antoine De Saint-Exupéry)

 Ne egy elhamarkodott, hirtelen ötlettől vezérelve induljunk el vadászgörényt vásárolni. Felelősséggel gondoljuk át, hogy személyiségünkhöz, életstílusunkhoz, környezetünkhöz, anyagi lehetőségeinkhez milyen típusú, nemű görény illik leginkább. Gondosan kell mérlegelni, mert csakis olyan vadászgörénnyel érezzük jól magunkat, amelyik jól érzi magát velünk. Neki nincs beleszólása ebbe a döntésbe, mégis velünk kell élnie majd 5-11 évig.

Mielőtt otthonunkba érkezne jövendő kedvencünk, jó néhány teendő vár ránk:

  • előre jelöljük ki helyét a lakásban/kertben,
  • gondoskodjunk a vadászgörény méreteihez igazodó odúról, állandó fekhelyről,
  • szerezzük be az etető és itató edényeket,
  • a játékokról, rágcsálnivalókról se feledkezzünk meg,
  • a kölyök hámhoz, pórázhoz szoktatásához válasszunk könnyű, állítható méretű, könnyen kezelhető típusokat.

A lakás adottságainak figyelembe vételével keressünk a kisgörény számára száraz, huzatmentes helyet, lehetőleg kemény és könnyen tisztítható padlóval. Ne zárjuk ki a család életéből, ne szeparáljuk el, de helye legyen alkalmas nyugodt pihenésre is.

Kerüljük el a rossz szokások kialakulását, a kölyköt ne helyezzük el a hálószobában, főként ne az ágyban. Ha az udvaron tartjuk a görényt, akkor gondoskodjunk szigetelt, száraz odúról, aminek az alapja a föld szintjénél magasabban legyen, hogy megóvja a felszivárgó nedvességtől. Az odú tisztítása szempontjából kedvező, ha a teteje vagy az egyik oldala levehető, nyitható. Az odú elhelyezésénél tartsuk szem előtt, hogy a kint tartott vadászgörény is nagyon igényli a gazdi közelségét. A kertben alakítsunk ki a vadászgörény számára egy területet. A láncra vert görény szívszorító látvány.

Előfordulhat, hogy kellemetlen meglepetés ér bennünket, amikor hazaérünk. Pl. "feje tetejére állított" görényketrec látványa tárul szemünk elé, netán romhalmazt találunk lakásunk helyén.

Néhány tanács az ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzésére:

  • a lakásban ne hagyjuk egyedül, szabadon a kisgörényt, zárjuk ketrecbe,
  • fokozatosan növeljük az egyedüllét időtartamát,
  • biztosítsunk számára játékokat, rágcsálnivalókat,
  • teremtsünk számára biztonságos környezetet, ahol a különféle veszélyforrásoktól megvédjük és ő sem tehet kárt semmiben.

Kölyköknél jól bevált a nedvességet felszívó, de a vadászgörényt szárazon tartó speciális anyag. Beszerezhetők bélelt vagy bélés nélküli, sokféle méretben gyártott fekhelyek, függőágyak. Szintén jó szolgálatot tehetnek a könnyen tisztítható, levehető külső huzattal ellátott matracok. Néhány vadászgörény leginkább valamilyen ruhadarabon érzi jól magát.

Etető és itató edények többféle anyagból készülnek. Legelterjedtebbek a műanyagból, fémből, kerámiából gyártottak. A műanyagok könnyűek, utazáskor praktikusak, de nem tartósak. A rozsdamentes fém tálak hosszú életűek, higiénikusak. A kerámia edényeknek legfőbb erényük nehéz súlyuk, amivel megakadályozható a tálkák lökdösése, és tartalmuk kiborítása.

Általánosságban igaz, hogy minél ingergazdagabb a környezet, annál több lehetőség nyílik arra, hogy vadászgörényünk színes egyéniséggé váljon helyes és következetes nevelés mellett. Fontos, hogy már a kezdetektől ismertessük meg vele közvetlen, majd a tágabb értelemben vett környezetét. 

                                     

Forrás: Magyar Vadászgörény Klub